A biotechnológia BNTP által használt definíciójaA biotechnológia definíciója nehéz feladat. Mind a mai napig minden a biotechnológiával foglalkozó tanulmány azzal kezdi, hogy hosszú oldalakon keresztül definiálja és újradefiniálja magát. Számos definíció létezik, melyek közül egy sem vált mindenhol elfogadottá. Jellemzően minden elemzés a saját szempontjainak és céljainak legjobban megfelelő definíciót használ. A BNTP is így tett, s célkitűzéseinek megfelelően, a biotechnológiát a következőkben pragmatikusan két szinten definiálja:
A biotechnológia, mint tudomány- és alkalmazási terület definíciója„A biotechnológia a tudomány és technológia alkalmazása élő szervezeteken, azok részein, termékein vagy modelljein azzal a céllal, hogy megváltoztassunk élő vagy élettelen anyagokat tudás, termékek vagy szolgáltatások létrehozásáért.” – OECD (2005) single definition[1] Ennek megfelelően a legfontosabb általános biotechnológiai tudományterületek ill. technikák a következők – OECD (2005) list-based definition (Forrás: ld. fent):
A biotechnológia, mint szektor definíciójaA BNTP célkitűzéseinek megfelelően saját bázisát, azaz a magyar biotechnológiai szektort pragmatikusan a következőképpen, a tudomány- és alkalmazási területeknél tágabban definiálja: I. Magyar biotechnológiai vállalatok: A biotechnológiai vállalatok – nemzetközileg is elfogadott metódussal, az OECD és az Ernst & Young alapján olyan vállalkozások, amelyek modern biológiai technikákat (ld. tudományterületek) alkalmaznak termékek vagy szolgáltatások fejlesztésére és/vagy előállítására a fent definiált négy terület valamelyikén (piros biotech, bioinformatika, zöld biotech és fehér biotech alszektorok).
II. Egyéb biotechnológiában érdekelt szervezetek: Ilyen cégek pl. az összes klinikai és bizonyos preklinikai CROk (A nemzetközi gyakorlat alapján azokat a preklinikai CRO-kat, amelyek biotechnológiai technikákat alkalmaznak (ld. definíció) biotech cégeknek tekintjük, a klinikai CRO cégeket viszont egységesen „Biotechnológiai vállalatoknak szolgáltató és ellátó vállalkozások”-nak tekintjük, amelyek természetesen szintén részei a biotech szektornak, de nem biotech cégek.); CMOk (Contracted Manufacturing Organization = bérgyártók); kutatási fogyóanyag, eszköz és berendezés ellátók; egyéb (nem kutatási) szolgáltatók (pl. tanácsadók, jogi cégek, szabadalmi ügyvivők, technológia transzfer szervezetek (TTO), preinkubátorok és inkubátorok, ipari parkok stb.); a befektetők és egyéb finanszírozók; a Magyarországon is aktív nemzetközi biotechnológiai vállalatok, akik Magyarországon nem biotechnológiai technikákkal végeznek K+F-et (pl. klinikai kutatást) vagy gyártást; valamint a szakmai és érdekképviseleti szervezetek. III. Biotechnológiai kutató- és oktatóhelyek (= tudástérkép): Egyetemek, MTA, kutatóintézetek stb.
Fontos kiemelni, hogy a piros biotechnológiánál tágabb, ú.n. biotudományok vagy élettudományok (biosciences, life sciences) ágazat magában foglal olyan szektorokat is, mint pl. a gyógyszeripar nem biotech (hanem pl. csak kémiai alapú) szereplői, a (nem molekuláris) diagnosztika, vagy a (nem biotech) orvostechnika és orvosi eszközök. E szektorok Magyarországon és a világban mindenhol a biotechnológiai cégek körül csoportosulnak: vagy azért mert beszállítói, vagy azért mert alkalmazói a biotech termékeknek és szolgáltatásoknak. Jól mutatja e kapcsolódást, hogy e cégek közül is sokan meghatározó tagjai a Magyar Biotechnológiai Szövetségnek, ahol a biotech vállalatokkal közös érdekérvényesítést végeznek, s egyes – főleg KKV – tagjaik a BNTP munkájában is aktívan részt vesznek. |

